25. Summer Love

25. rész - Summer Love

De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendülegy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy.Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.
//Niall szemszöge//
-Sokan kérdezik hogy a Summer Love-t Julynak írtam-e?... Igen neki mert nyár elején ismerkedtünk meg és nyár végén ment el.. Mert az enyém volt a nyárra és most már tudom hogy majdnem vége.... de én mindig emlékezni fogok hogy ő volt a nyári szerelmem. Tudom hogy mostnem az vagyok akivé változni akartam... Erősen törekszem nem sírni minden este és nem arra gondolni hogy csak nyáron lehetett az enyém.Amikor vele vagyok,amikor ölelem,amikor csókolom,amikor érzem az illatát,amikor fogja a kezem,minden probléma megszűnik körülöttem.Csak arra gondolok,hogy milyen jó vele…a pillanatra,amikor úgy csókol,mint még senki ezen a világon,amikor olyan szorosan magához ölel,mintha sohasem szeretne elengedni,úgy érzed te vagy a világ legboldogabb embere.Semmivel nem foglalkozol….csak vele,csak a pillanatnak élsz.Nem gondolsz a rosszra, ami számíthat belőle,csak rá…egyfolytában.- mondtam Louisnak
-Én elhiszem hogy nagyon szép, nagyon jó, és hogy nagyon szerelmes vagy Lehet hogy ő is… de ne felejtsd el, hogy kell élni nélküle…- mondta Louis
-De szeret!!! És te is ezt mondtad!- kaptam fel a fejem
-Az lehet..de tudod,: egyszer mindennek vége.. így a szerelemnek is…- nézet le a földre
-Lehet hogy szerelmünk elmúlik.. de akkor is ottmarad a szeretet.. az pedig sosem múlik el…- préselödött egy könnycsepp ki a szememen
//July szemszöge//
Dél elöt 10 óra volt és ültem a tv előtt. Csörgött a telefonom  már vagy 2 perce mikorra eljutott az eszemig hogy felkéne venni. Megnéztem hogy ki keres és Antó volt az.
-Szia!-nyögtem ki ezt a 3 betűt-mondd!
-Háát elég fontos lenne hogy kigyere! Kéérlek gyere ki mert már nagyon hiányzool! Légyszii!!-kiabált bele Zsüli,Fanny meg Antó.
-De hogy megyek én ki!
-De miért nem????
-Oh na vajon miért nem!-emeltem fel a hangomat.
-Jaa hogy az! de most őt ne számítsd bele ebbe az egész be vagyis háát..- és Zsüli már nemtudta befejezni a mondanivalóját
-Mit nevegyek figyelembe vagyis miért kellene kimennem? Bár nem mintha érdekelne hogy mivan VELE!-ráztam meg a vállam majd kikapcsltam a tv-t.
-Na gyere kii hozzánk megint és minden megoldódik reméljük!
-NEM! és most mennemkell mert őhm segítenemkell a szomszédban!-probáltam nekik mondani valami majd elbúcsúztunk és vettem a kabátom. Nem bírtam otthon maradni a 4 fal közt és inkább elmentem sétálni. Kiértem az utcából majd eleredt az eső.Abban a pillanatban eszembejutott amikor Niall valóraváltotta a álmom hogy csókolóztunk az esőben. A sok könny végül sírásban végződőtt és csak a fejemretettem a kapoucnim és leültem egy padra ami egy közeli fa alatt volt. Már 40 perce csak sírok mire végre abba hagytam. Újból rezgett a telefonom de ez most egy üzenet volt ami most ezúttal Zsülitől jött.
,,Neharagudj nem így akartuk a tudomásodra hozni de Niall súlyos májbeteg lett! Amióta elmentél csak ivott, ivott és ivott! Túlzásba vitte és most kórházban van.az állapota eléggé súlyos és a többiekkel úgy gondoltuk hogy ha látnátok egymást az segítene. neki a felépülésben  neked pedig lenne megint életerőd! Kérünk mindannyian hogy gyere ki szeretünk" -olvastam az üzenetet. Kicsit szívenszúrt hogy ezt én tettem de ez végülis nemcsak az én hibám volt mert ő is bunkó volt velem. Elindultam hazafelé és az eső elállt! Egy gyönyörű szivárvány szelte át a parkot ami az utcánk előtt van. erről szintén Niall jutott az eszembe és mégnagyobb szükségérzetemm volt arra hogy muszáj kimennem hozzá mert talán akkor fogom utóljára látni..:'(
****
Még ma este összepakoltam a ruháim mert holnap már szeretnék kimenni mert valami nagyon rossz érzésem volt Niall-el kapcsolatban. Mikor már készvoltam gyorsan rohantam Klauhoz hogy megint elbúcsúzzak tőle mert visszamegyek londonba.
-Neharagudj de megint itthagylak!-öleltem át
-Jajj tudod hogy hozzámbármikor visszajöhetsz hisz én tártkarokkal foglak várni!-mosolygott eggyet majd elővett két mozijegyet.
-Úgy látom programodvan!-húztam férre az ajkam.