24. rész- Mit is rejt ez a 4 hónap?
//Zsüli szemszöge//
*4 hónap múlva*
Na szóval gyorsan felvázolom mi is történt a 4 hónap alatt. Fanny kijött a kórházból és most Zayn vigyázz minden mozdulatára. Harry és Antó újból olyan szerelmesek mint az elején. Randizgatnak, ölelgetik egymást és a többi ilyen dolog. Liam találkozott egy lánnyal akit Nina Olsonnak hívják. Nem járnak még meg semmi csak barátok, de nem akarom elszólni, hogy ebből mèg lehet valami. Louis és Eleanor együtt vannak és Lou segít tanulni neki hogy elvégezze utolsó évét....Biztos felmerült a kérdés mindenkiben "Mi van Julyval és Niallel?". Hát igen ez az ami bizonytalan... Niall teljesen kifordult magából.. minden este bulizni jár és részegen esik haza. Nem akar normálisan enni és az utóbbi hetekben bunkón viselkedik mindenkivel. Ami után kiadták az új számukat nem normális. Össze- vissza beszél és néha teljesen nincs magánál....
Ja és July! Néha beszélgetünk vele... de amikor haza mentünk Londonba az ottani cuccai nem voltak ott. Mindent
elvitt semmit nem hagyott ott. Amikor megbeszélünk vele telefonon esetleg skypon és Niall szóba kerül rögtön témát vállt.
Egyszer tudtam normálisan beszélni vele. Akkor is inkább hadart. Azt mondta nem Niall miatt ment el... csak hogy a családja hívta haza hogy történt valami. Nem tudom Harry teljesen mást mondott.. de azért remélem a karácsony velünk tölti...
//July szemszöge//
Reggel elégkorán, lassan sétáltam az iskolába. Igen az iskolába, utolsó évemet töltöm a képző művészetiben. Imádom ezt a sulit de amióta eljöttem Kaliforniából nincs szó szerint életkedvem. Azóta nem tudok olyan igazit nevetni se mosolyogni. Tudom hogy részben az én hibám is de akkor is 4 hónap alatt igazán felkereshetett volna. Sajnos mind a kettőnknek azok a hibái hogy túl féltékenyek ès makacsok vagyunk. A gondolataim végére kaptam észbe hogy beértem a suliba.
Az aulába már várt az egyik barátnőm, Klau:
-Én is .- motyogtam
-Jól van elég! Már 3 hónapja hallgatom ezt az: én is... ja értem stb.
-Ja értem..- mondtam unottan
-Igen erről beszélek.- forgatta a szemeit
-Most léci hanyagolj..csak menjünk be a terembe.- kezdtem csoszogni a terem felé
-Nézz már magadra úgy nézel ki mint az aranyhalam a halála előtt.
-Ha ha ha vicces.- motyogtam
-De most komolyan csak egy kicsit mosolyogj!- majd oda vágtam ne ki egy borzalmas mű mosolyt
-Így jó lesz??-
-Na jó menjél.- tolt a terem felé.
Az óra viszonylag gyorsan telt. Szinte nem figyeltem csak bámultam ki az ablakon és néztem az elhaladó autókat. A többi óra is kb. így telt. Majd az utolsó óra végén arra lettem figyelmes hogy kicsengetek és már senki sincs a terembe. Csak kényelmesen összepakoltam és kimentem a suli elé.
Semmi kedven nem volt haza sétálnom. Ledobtam a táskámat a suli ajtó elé és ráültem. Elő vettem a telefonom és a képeket kezdtem nézegetni.Találtam egy mappát ami tele volt egy csomó közös képpel Niallel. Azt hittem ezeket már rég kitöröltem. Nem akartam emlékeket vele..
Csak fájdalmakat okoznak és nekem most nincs szükségem azokra. Szeretném minél gyorsabban feldolgozni. Nagy szerelem VOLT amit nem könnyű elfelejteni. Csak azt sajnálom hogy már az első összeveszésnél nem hagytam ott. Talán akkor most nem kellene ezt a sok fájdalmat elfelejteni. Bezártam a mappát és elcsúsztattam a zsebembe a telefonom. Felálltam, felkaptam a táskám és elindultam haza.
Lassan sétáltam az utcán és olykor - olykor a szél hol a hajamba hol a pulóveromba kapott bele. Ilyenkor novemberben a fákon alig van levél és az ilyen fél kopasz fákkal szegélyezett utca szakaszok nem olyan hangulatosak. Igen kimondom nem szeretem az összt teljesen fölösleges évszak. Rideg és semmi jelentősége Rideg.. most pont olyannak érzem magam. Semmi jelentőségem senki nem szeret..
//Antó szemszöge//
-Én már nem bírtam ki.- vitt fel Harry a szobába közben nyakát csókolgattam
-Igen valahogy én is úgy voltam.- mondta rekedt hangján. Beértünk a szobába és ledobott az ágyra. Levetem pólóját és ő is az enyémet. Felhúzott és úgy folytattuk tovább a csókolózást
-Mi előtt találkoztunk hol voltál az életemben?.- végig simította hátamat és eldőltünk az ágyra. Ráfeküdtem a mellkasára és fejemet a vállára hajtottam.
-Nem tudom. De akkor éreztem h valami hiányzik az életemből.- suttogtam
Sziasztok itt az új rész remélem tetszik és remélem a karácsonyosított kinézet :D előzetest most nem tudok írni mert egy kicsit elvagyok maradva és még nincs kész így a fantáziátokra bízom mi lesz a következőbe :D Ha van ötletetek mi legyen írjátok le komiba és beleírom a történetbe :)) ja és a következő 7komi és9 tetszik után jön :) jó olvasást July xx
